Eljön egyszer az a pillanat is, mikor reggel fél hatkor a megállóban egy részeg skót kér tőled egy cigit, aztán meggyújtja, majd felszáll vele a villamosra. Mondod neki párszor, hogy sokba fog ez fájni, ha jön egy ellenőr, ám erre közli veled büszkén, hogy ő egy hiró, és vállalja a következményeket. Majd hadonászás közben leveri a szemüvegét, s azon frissiben rátipor. Eztán még legalább hatszor rád esik, és elmeséli, miért is rúgott be ezen a szép hajnalon, mint a disznó. Aztán mikor leszállsz, kezet csókol búcsúzóul, mert ő dzsentlmen is egyben mintegy, s még utánad bődül, hogy hol van a legközelebbi kocsma. Szóval, ez a pillanat megfizethetetlen. Minden másra ott a Master Card.