...gyógyszerért...

Történt hajdanán, hogy egy barátnőm megkért, hogy szerezzek ampullás algopyrint az egyik kutyájának, mert emlőgyulladása van. Mármint a kutyának. Na, mondom, Dr. T-nek, a zuramnak, úgyis mész inzulint felíratni, irassá mán fel azt is. Gyön haza, fogja a gyomrát, mondom, mijafasz vammá, ember? Aszongya, tiszta szerencse, hogy nem spirált kellett annak a dögnek szerezni, mer ezek ott helybe meg is itattak vele egy ampullás algopyrint. Hát, hogy-hogy? - kérdem én. Erre ő: Mert mondtam az orvosnak, hogy jaj, doktornő, minden este hétkor olyan iszonyú fejfájás tör rám, hogy az kibírhatatlan. És akkor az órájára nézett, pont hét óra volt, feltépte a gyógyszeres szekrény ajtaját, nekem rontott az ampullával és leöntötte a torkomon a löttyöt. Jaj, mingyá meghalok, úgy ég tőle a gyomrom!

..na ezért küldöm mindig őt recepteket íratni..